Nem csak a közelgő EP- és önkormányzati választás miatt élénkült meg a hazai közélet, hanem Magyar Péter politikai színrelépése és a március 28-án bejelentett DK-MSZP-Párbeszéd szövetség létrejötte is hullámokat keltett. Mindez a közölt pártpreferencia-adatokra is hatással volt, hiszen több kutatóintézet egyazon adatfelvételi időpontban rögzített adatokból több, különböző kutatást is nyilvánosságra hozott. Június 9-én tartják Magyarországon az európai parlamenti választásokat, és a partpreferencia.hu ennek alkalmából körképet készített a hazai kutatócégek legfrissebb pártpreferencia-kutatási eredményeiből.
Május hónap elején a Republikon Intézet jelentkezett a leghamarabb kutatási adatokkal. Előbb Magyar Péter még be nem jelentett pártjának említése nélkül kérdezték meg a válaszadóikat, majd egy újabb adatsort közöltek, ami már tartalmazta azokat, akik Magyar Péter pártjára szavaztak volna az EP-választásokon. Az adatfelvétel még a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség megkötése előtt kezdődött, így ezeket a pártokat külön mérték. Magyar indulása esetén 15 százalékot érhetett volna el a pártválasztók körében, egy feltételezhetően 34 százalékos támogatottságú Fidesz-KDNP, 16 százalékos DK, 7 százalékos Mi Hazánk, és 5 százalékos MKKP mellett. A többi párt a választási küszöb alatti eredményt érhetett volna el. A hónap végén újabb EP-választási adatsorokat közöltek, amelyben a Fidesz 37 százalékon állhatott a biztos szavazó pártválasztók körében. A DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget 24 százalék, a Tisza Pártot 17 százalék támogathatta. A Mi Hazánk, az MKKP és a Momentum is mandátumra számíthatott volna 5 százalékos eredményeikkel.
A hónap második kutatási eredményei a Nézőpont Intézettől származtak, akik a legvalószínűbb EP-listás eredményt közölték a biztos választók bázisán. A Nézőpont egy 45 százalékos Fidesz-KDNP listát valószínűsített, amit fej-fej mellett követett Magyar Péter és a DK-MSZP-P listája 13-13 százalékkal. A valószínűleg 11 százalékot elérő MKKP, és a 6 százalékos Mi Hazánk szerezhetett volna mandátumot egy ekkor megtartott választáson.
Az Iránytű Intézet két, eltérő időpontban felvett adatsort is nyilvánosságra hozott. Az idő előrehaladtával a pártot választani tudó biztos szavazók körében a kormánypártok támogatottsága 53 százalékról 50 százalékra csökkenhetett. Magyar Péter TISZA pártjának támogatottsága 20 százalékról 26 százalékra nőhetett. A DK-MSZP-Párbeszéd listája 9 százalékról 10 százalékra erősödhetett. A MI Hazánk a korábbi adatfelvételi időpontban még 6 százalék támogatóval mandátumot szerezhetett volna, de ezt követően támogatottsága 3 százalékra csökkenhetett. A többi párt nem érte el a választási küszöböt.
A Medián hónap végi EP-kutatást készített, ahol a választani tudó biztos szavazók bázisán a Fidesz-KDNP 45 százalékot érhetett volna el. A TISZA párt támogatói a felnőtt magyar társadalom 25 százalékát, a DK-MSZP-Párbeszéd közös lista támogatói pedig 9 százalékát tehették ki. A Medián a három legnagyobb támogatottságú lista mellett csak a 6 százalékos MKKP-t mérte a választási küszöb fölé.
Április hónap utolsó adatsorait a Publicus tette közzé, akik a biztos EP-listát választók bázisán kutattak. A kormánypártok 42 százalékos, míg az őket üldöző két párt fej-fej melletti 23 százalékos (Tisza Párt) és 24 százalékos (DK-MSZP-Párbeszéd szövetség) támogatottsággal rendelkezhettek. Más EP-listák valószínűleg nem szeretek volna mandátumot.
A Nézőpont Intézet április-május fordulóján végzett kutatásában a kormánypártok 48 százalékot szerezhettek volna egy akkor megtartott EP-választáson, míg az őket követő Tisza Párt 21 százalékot ért volna el. 12 százalék támogathatta a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget, 7 százalék pedig a MKKP listáját. Az ötödik és egyben utolsó mandátumot szerző lista a Mi Hazánké volt, akiket 5 százalék támogathatott. A többi EP-lista valószínűleg nem szerzett volna mandátumot.
Az IDEA Intézet szintén április-május fordulóján készített kutatásokat az EP- és a törvényhozási választásokra vonatkozóan. Az IDEA Intézet 40 százalék támogatót mért a kormánypártoknak az EP-választásokon, 21 százalékot a Tisza Pártnak, amelyet 17 százalékkal a DK-MSZP-Párbeszéd közös listája követ. Az MKKP 5 százalékos támogatottságával még EP-mandátumot szerezne. A többi párt nem érte volna el valószínűleg a választási küszöböt jelentő 5 százalékot.
A Závecz Research publikálta az első olyan kutatást, amelynek teljes adatfelvételi időszaka májusban zajlott. Az EP-listák tekintetében a biztos részvételt ígérők között 39 százalék választhatta volna a kutatás időpontjában a kormánypártok listáját, 26 százalék a Tisza pártét, és 17 százalék a DK-MSZP-Párbeszéd közös listáját. A Mi Hazánk listája 6 százalékot érhetett volna el, míg a többi párt feltehetően nem érte volna el a választási küszöböt jelentő 5 százalékot.
Az vizsgált időszakban a Real-PR 93., a 21. Kutatóközpont, a Magyar Társadalomkutató, a Századvég és az Alapjogokért Központ nem jelentkezett országos pártpreferencia adatokkal.
Az összehasonlítás alapját a legvalószínűbb listás eredményhez legközelebb álló eredmények jelentik. Az egyes közvélemény-kutató intézetek által közölt bázisok közül ezek az alábbiak: Az IDEA Intézet a biztos szavazó, pártot választani tudók bázisán közölte az adatait. A Republikon Intézet a pártválasztók (hónap eleje) és a biztos pártválasztók (hónap vége) bázisán közölte az adatait. A Nézőpont Intézet a magyar választók, a választási részvételüket egy európai parlamenti választáson biztosra ígérő válaszadók bázisán közölte az adatait. A Závecz Research Intézet a biztos pártválasztók és a biztos részvételt ígérő, EP-listát választók bázisán közölte az adatait. A Medián a választani tudó biztos szavazók bázisán közölte az adatait. Az Iránytű Intézet a pártot választani tudó biztos szavazók bázisán közölte az adatait. A Publicus a biztos EP-listát választók bázisán kutatott.
